Pedelec, S-pedelec, e-roller: mi számít kerékpárnak?

Első ránézésre mindegyik két keréken gurul, kormány van rajta, és akkumulátor táplálja a villanymotorját, a jogszabályok és a rendőri ellenőrzések szempontjából mégis teljesen eltérő világba tartoznak. Az elektromos mikromobilitási eszközök térnyerésével a határvonalak elmosódtak a fejekben, holott a törvényi besorolás határozza meg, hogy felhajthatsz-e a kerékpárútra, kell-e jogosítvány, kötelező-e a bukósisak, vagy megbüntetnek-e a kötelező biztosítás hiánya miatt.

Ahhoz, hogy tisztán láss, külön kell választani az európai uniós műszaki harmonizációt a hazai közlekedési szabályoktól. A jármű jellegét nem az dönti el, hogy milyen matricát ragasztottak a vázra, hanem az, hogy a motor hogyan és mekkora sebességig kapcsolódik be a haladásba.

A pedelec aranyszabálya: a 250 watt és a 25 km/h

A köznyelvben elektromos kerékpárnak hívott járművek döntő többsége hivatalosan pedelec (az angol Pedal Electric Cycle kifejezésből), az európai műszaki szabványokban pedig EPAC (Electrically Power Assisted Cycles). A kétkerekű és háromkerekű járművek jóváhagyásáról szóló 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés h) pontja kifejezetten mentesíti a pedeleceket a szigorú gépjármű-típusjóváhagyási eljárás alól, amennyiben teljesítik a következő feltételeket:

A motor legfeljebb 250 watt maximális folyamatos névleges teljesítményű lehet. A kulcsszó itt a folyamatos névleges teljesítmény: egy meredek emelkedőn a vezérlő pillanatnyi csúcsteljesítményként ennél többet is leadhat, de tartósan a 250 wattos határon belül kell maradnia.

A motor kizárólag akkor adhat rásegítést, ha a kerékpáros aktívan hajtja a pedálokat. Amint abbahagyod a tekerést, a rásegítésnek meg kell szűnnie. Az EN 15194 szabvány egy kivételt ismer: az úgynevezett tolási segédletet (walk assist), amely legfeljebb 6 km/h sebességig gombnyomásra önálló motoros haladást enged, megkönnyítve a nehéz bringa feltolását mélygarázsból vagy meredek rámpán.

A rásegítésnek a sebesség növekedésével fokozatosan csökkennie kell, és a motornak le kell állnia, mielőtt a kerékpár eléri a 25 km/h-t. Saját izomerőből, hátszéllel vagy lejtőn lefelé természetesen gurulhatsz 35 vagy 40 km/h-val is, de ilyenkor a villanymotor már semennyi hajtási energiát nem adhat hozzá a mozgáshoz.

A pedelecek biztonsági, mechanikai és elektromágneses összeférhetőségi követelményeit az európai EN 15194 szabvány részletezi. A jogi besorolást azonban nem a szabvány, hanem a fenti uniós kivétel és a hazai KRESZ fogalommeghatározása adja: ha a jármű ezek határain belül marad, közlekedési szempontból kerékpárnak számít.

Mit mond a hatályos magyar KRESZ?

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a KRESZ) 1. számú függelékének II. része, az r/1. pont határozza meg a kerékpár fogalmát a hazai utakon:

„Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.”

Látható, hogy a magyar jogszabály 300 wattos motorteljesítményig engedi meg a rásegítést, sebességhatárt pedig nem is említ. Az uniós típusjóváhagyási szabályok szerint viszont csak a 250 wattos, 25 km/h-nál lekapcsoló pedelec mentes a jóváhagyás alól: az ennél erősebb, de 25 km/h-nál szintén lekapcsoló, legfeljebb 1000 wattos gép uniós szempontból már L1e-A kategóriás motoros kerékpár, amely 300 watt fölött a KRESZ szerint is segédmotoros kerékpárnak számít. Ezért a legálisan forgalmazott, jóváhagyás nélküli elektromos kerékpárok a 250 wattos és 25 km/h-s határt követik.

Ami viszont ennél is fontosabb: az emberi erővel történő hajtás alapfeltétel. Ha egy kétkerekű eszközön nincs pedál, vagy ha a pedál forgatása nélkül, pusztán gázkarral is halad, az a magyar jog szerint semmiképpen sem kerékpár, még akkor sem, ha a vázformája kerékpárra emlékeztet.

S-pedelec: amikor a kerékpár segédmotorrá válik

A gyors pedelecek, azaz az S-pedelecek (Speed Pedelec) kívülről megtévesztésig hasonlítanak egy masszívabb túrabringára vagy városi kerékpárra, ám a motorjuk nem 25 km/h-nál kapcsol le, hanem egészen 45 km/h-ig segíti a tekerést, teljesítményük pedig elérheti az 500, sőt akár a 4000 wattot is.

Az uniós 168/2013/EU rendelet értelmében az S-pedelec az L1e-B járműkategóriába tartozik, vagyis kétkerekű segédmotoros kerékpárnak minősül. A KRESZ 1. számú függelékének II. része, az r) pont szerint az L1e kategóriájú jármű segédmotoros kerékpár, ez pedig Magyarországon az alábbi kötelezettségekkel jár:

A vezetéséhez érvényes vezetői engedély szükséges: AM kategória, vagy bármely nemzetközi kategóriára (például B) szóló jogosítvány, mert a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint ezek az AM kategóriájú járművekre is érvényesek.

Kötelező a becsatolt motorkerékpár-bukósisak (KRESZ 48. § (9) bekezdés), lakott területen belül és kívül egyaránt. Ezzel szemben a sima kerékpárosnak nem kötelező a sisak: a KRESZ 26. § (1) bekezdés da)–db) pontja csak annyit mond, hogy lakott területen kívül fejvédő nélkül legfeljebb 40 km/h-val, fejvédővel (utas nélkül) legfeljebb 50 km/h-val tekerhet. A segédmotoros kerékpár sebességhatára egyébként a KRESZ 26. § (1) d) pontja szerint 40 km/h, tehát a 45 km/h-ig rásegítő S-pedelec sem mehet gyorsabban.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB) kell rá kötni.

Lakott területen nem hajthatsz be a kerékpárútra: a KRESZ 13. § (1) bekezdés e) pontja szerint a kétkerekű segédmotoros kerékpár csak lakott területen kívül veheti igénybe a kerékpárutat, ott is csak akkor, ha jelzőtábla nem tiltja, és a kerékpárúton a 26. § (1) bekezdés d/2. pontja szerint legfeljebb 30 km/h-val haladhatsz.

Ha tehát S-pedeleccel közlekedsz, a forgalomban úgy kell viselkedned és oda kell sorolnod, mint egy robogóval. Nem rövidíthetsz le parkokon át, és lakott területen a kerékpársávot sem használhatod (KRESZ 54. § (8) bekezdés a) pont).

Elektromos rollerek és mikromobilitás: mire figyelj?

Az elektromos rollerek megítélése az elmúlt években rengeteg vitát szült. Bár a KRESZ átfogó fogalmi modernizációja hosszú ideje napirenden van, a közlekedők felelősségét és a pénzügyi kockázatokat egy fontos jogszabály-módosítás már közvetlenül tisztázta.

A gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Kgfb tv.) európai irányelven alapuló, 2024. július 16-tól alkalmazandó rendelkezései alapján bizonyos elektromos mikromobilitási eszközökre kötelező felelősségbiztosítást kell kötni. A biztosítási kötelezettség a jármű két gyári műszaki adatától függ:

Ha az eszköz saját tömege meghaladja a 25 kg-ot, és a gyári tervezési sebessége nagyobb, mint 14 km/h, akkor kötelező rá a KGFB.

Ha az eszköz tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, a tömegétől függetlenül kötelező rá a KGFB.

Mentesülnek a kötelező biztosítás alól a legfeljebb 25 kg-os és legfeljebb 25 km/h tervezési sebességű rollerek, valamint a törvény által kifejezetten kivett elektromos rásegítésű (pedelec) kerékpárok is. A törvény szempontjából nem az számít, hogy a felhasználó éppen mennyivel hajt, hanem a jármű gyári típustervezése.

Ha ülőhellyel rendelkező eszközöd pedálozás nélkül is hajt, vagy 25 km/h fölött is rásegít, az uniós besorolás szerint L1e kategóriás jármű, a KRESZ szerint pedig segédmotoros kerékpár, minden kellékével: biztosítás, bukósisak, vezetői engedély. Az ülés nélküli, állva vezetett e-rollerek viszont kívül esnek a 168/2013/EU rendelet hatályán (2. cikk (2) bekezdés j) pont), a KRESZ pedig külön nem nevesíti őket, ezért közlekedési besorolásuk ma sem egyértelmű; a biztosítási kötelezettség a fenti feltételek szerint ettől függetlenül rájuk is vonatkozik.

A kerékpáros szabadság és a zavartalan közlekedés alapja a józan választás: ha kerékpárúton és városi bringasávokon szeretnél gondtalanul tekerni, a 250 wattos, 25 km/h-nál lekapcsoló pedelec rendszer a jogilag biztos és tiszta megoldás.